Hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, 130 kilométer/órás sebességkorlátozást vezetnének be a német autópályákon. Ilyen még nem történt.

Mi az oka a szabályozásnak?
Nehéz elhinni, de a német autópályákon semmi nem korlátozza a haladási sebességet, amit többen, például a témában megszólaló Bild is a német autóipar minőségével indokol.
Ezért is annyira felfokozott most a hangulat a témában, ugyanis egy kiszivárgott kormányzati dokumentum arról tesz említést, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében konkrét sebességkorlátozást kellene bevezetni. A szakértők szerint a rendelkezés a környezetvédelmet szolgálja, amire a Párizsi Klímaegyezményben vállaltak is "kényszerítik" a német kormányt, hiszen ők is aláírták, hogy csökkentik az ország a szén-dioxid-kibocsátását. (Tegyük hozzá, a klímaegyezmény egy mostanság publikált kutatás szerint egyelőre nem sokat ért, sőt, a szén-dioxid-kibocsátás pont hogy nőtt.)
Mivel egyelőre csupán tervezetről van szó, konkrét intézkedésre nem került sor, illetve ha történik is, még nem világos, milyen feltételek mellett és egyáltalán mikortól léphet életbe. A dokumentáció mindenesetre kiegészítő javaslatokat is tartalmaz, hogy a vállalásnak gyakorlati haszna legyen: ezek közé sorolták például az üzemanyagok fokozatos megadóztatását, továbbá annak tervét, hogy több elektromos és hibrid autó cirkáljon az utakon.
A káros gázok, köztük például a metán és a nitrogén-oxid kibocsátásának csökkentésére már megvan a terv, igaz, nagy árat kell fizetni érte. Egy új tanulmány szerint ráadásul nincsenek bizonyítékok a globális felmelegedés jelentős szünetelésére vagy lassulására. Pedig változtatnunk kellene, mert ha nem tesszük, néhány év múlva olyan idő lesz a Földön, mint hárommillió évvel ezelőtt.

Egy új tanulmány szerint az emberiség a földi klíma több millió éve tartó lehűlését fordíthatja visszájára.
A földi klíma 2030-ra a hárommillió éve uralkodott időjárási viszonyokhoz fog hasonlítani, és a mostani szinten maradó szén-dioxid-kibocsátás mellett 2150-re a Földön olyan időjárási viszonyok fognak uralkodni, mint az első emlősök kifejlődésének idején 50 millió éve – állítja egy tanulmány, amely az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) jelent meg hétfőn.
A mintegy ötmillió évvel ezelőtt kezdődött és két és fél millió évvel ezelőtt véget ért pliocén közepén, vagyis hozzávetőleg hárommillió éve száraz és meleg éghajlat volt uralkodó. Észak- és Dél-Amerika ekkor még nem rendelkezett szárazföldi összeköttetéssel, Grönlandot nem fedte jégtakaró, s a tengerszint a mainál 18 méterrel magasabb volt. Az átlaghőmérséklet pedig 1,8-3,6 Celsius fokkal magasabb volt a mostaninál.
Jack Williams, a tanulmány társszerzője az AFP francia hírügynökségnek elmondta: mivel a jégsapkáknak hosszú idő kell, hogy felolvadjanak, Grönland még nem válik zölddé a következő évszázadban, és az óceánok szintje sem fog megemelkedni tizennyolc méterrel ez idő alatt. A gyors felmelegedés azonban több olyan fajt készületlenül fog érni, amelyek millió évekig tartó folyamat eredményeként fejlődtek jelenlegi formájukba. Ezek a fajok akár végleg el is tűnhetnek.
Forrás: HVG.hu