Bevezetõ
- A Szonda Ipsos és a Gfk Hungária kutatóintézetek Internet Audience Research (IAR) kutatásának legújabb eredményei alapján a legalább havi rendszerességgel internetezõk 14%-a használja az internetet vásárlásra, viszont ennél lényegesen több, 53% keres információt az interneten az (akár online, akár hagyományos) vásárlásokat megelõzõen.
- Miközben Magyarországon több százezren használják az elektronikus banki szolgáltatásokat, az internetes vásárlás egyelõre a hagyományos kiskereskedelem csupán 0,1 százalékát teszi ki. Az e-kereskedelem legnagyobb kerékkötõje, hogy ragaszkodunk a hagyományos vásárlási formákhoz. Ám lassan felnõ az a korosztály, amely hozzászokott a világhálón való böngészéshez, és nem idegenkedik az on-line fizetéstõl. A kereskedelem szereplõinek is szemléletváltozásra van szükségük: üzleti modelljeiket át kell dolgozniuk az on-line üzletmenetre.
- Több mint 627 millió ember vásárolt már interneten a világon, vagyis a Föld minden tizedik lakója, mutatta ki az ACNielsen on-line kereskedelemrõl készített globális kutatása!
A 2005. októberi felmérés szerint a legnépszerûbb interneten vásárolt termék a könyv (több mint 212 millió vásárló), azután a DVD- vagy videojáték (több mint 135 millió) és a repülõjegy következik (mintegy 135 millió). Csak ezt követi a ruházati cikkek rendelése 128 millióval. 112 millióan fizettek elektronikusan zenéért vagy CD letöltéséért. Számítógépes hardvert közel 98 millióan vásároltak interneten, és 86 milliónál többen foglaltak szállodát vagy üdülést.
Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!
Honlapkészítés online marketing tanácsadó segítéségvel? A hatékony honlapkészítés titka az online marketing tanácsadás alapján készülõ honlap!
Vásárlás az interneten
A netpiac - számokban
- 6,7% - a tavalyi év elsõ félévében a webáruházak ekkora hányadában fizettek legalább egy alkalommal online, bankkártyával. Az ebben a témakörben végzett legutóbbi felmérés szerint 2003-ban bankkártyás fizetési lehetõséget a webáruházak fele biztosított, de az összes online áruforgalom mindössze 4%-áért fizettek kártyával. A teljes áruforgalom 32%-áért postai utánvéttel fizettek a vevõk.
- 18 milliárd Ft - ekkora volt a teljes hazai online piac forgalma 2005-ben. Idén maguk a webáruházak 20-20%-os növekedésre számítanak, külsõ elõrejelzések alapján azonban 2006-ban akár a 40%-os bõvülés, így a 25 milliárd Ft-os forgalom is elképzelhetõ.
- 0,3% - a teljes kiskereskedelmi áruforgalom ekkora hányadát adja az e-kereskedelem Magyarországon. Az Egyesült Államokban ez az arány átlagosan körülbelül 2,5%, de a karácsonyi idõszakban a 3%-ot is eléri.
- 13% - a Magyarországon rendszeresen internetezõ felnõttek ekkora hányada vásárolt már legalább egyszer az interneten. Ez több, mint 250 ezer vásárlót jelent.
Fizetési módok
A fizetés módját tekintve a világon a bankkártyák használata a legelterjedtebb, a vásárlások 59 százalékánál ez az eszköz, 23 százalékban banki átutalással és 13-ban utánvéttel egyenlítik ki a számlát, utána közvetlenül - a Magyarországon egyelõre nem elterjedt - telefonos fizetés (12 százalék) következik. Európa fogyasztói eltérnek a nagy átlagtól: a portugálok (35), a görögök (31) és a spanyolok (29) a bankkártyás fizetés után a csomag kiszállítójának fizetnek készpénzzel a legszívesebben, szemben Észak-Amerika lakóival, akik 69 százalékban a hitelkártyájukat, 29 százalékban telefonjukat használják a leggyakrabban.
A bankkártyás fizetés veszélyei
- Egyre több webáruház kínálja ügyfeleinek a bankkártyás fizetés lehetõségét. Ez sok szempontból mind a kereskedõknek, mind a vevõknek elõnyös, és ráadásul jóval biztonságosabb, mint az a sajtóhírek alapján feltételezhetõ lenne. A trend az iparág ismerõi szerint ugyanis annak ellenére egyértelmû, hogy az "internet" és a "bankkártya" szavak általában csak a visszaélésekkel kapcsolatban kerülnek be a hírekbe.
- A legfõbb veszélyforrás ebben az esetben is, mint az informatika más területein is, a felhasználó figyelmetlenségébõl, hibájából ered. Kelló odafigyeléssel ez persze elkerülhetõ!
Az internetes vásárlás során kártyánk azon adatait kell megadnunk, amelyek általában amúgy is kártyánkon szerepelnek (név, kártyaszám, lejárati idõ). Figyelem! A PIN kódot ellenben nem kérhetik el, ezért azt soha semmilyen körülmények között ne adjuk meg! (Beleértve a szokásos "földi" kártyatranzakciókat is!) Az ilyen szolgáltató esetén mindig legyünk gyanakvóak! - Ezen adatok azután az interneten utaznak, ahol azokat mások is elolvashatják. Ez ellen ma már titkosított csatornával védekeznek az internetes kereskedõk, mellyel a kártyabirtokos számítógépe és a webes fizetési hely közötti kommunikációs csatornát titkosítják. Persze az információk az internetes kereskedõ gondatlanságából is kerülhetnek illetéktelenekhez. Szerencsére az ilyen esetek viszonylag ritkák.
- Ha elõvigyázatlanok vagyunk, és nem tartjuk be azokat a szabályokat, melyekkel a csalások egy részét kiszûrhetjük, elõfordulhat, hogy bizalmas adataink nem a kiválasztott üzletnél, hanem egy csalónál landolnak, vagy a megrendelés nem attól származik akinek az mondja magát.
- Egy másik (nem feltétlenül szándékos, de mégiscsak bosszúságot okozó) probléma az, hogy ezeken a távoli helyeken fennáll a veszélye annak, hogy a terhelést esetleg többszörösen benyújtják fizetésre bankunknak (mely teljesíti is). Ezért is fontos, hogy megbízható helyen vásároljunk, és olvassuk el az apró betûs részeket, illetve, hogy kinek és mire adjuk meg bankkártyaszámunkat (például nem rendszeres szolgáltatásra-e!), továbbá ellenõrizzük a webcímet, az SSl titkosítás meglétét, továbbá a kereskedõ tanúsítványát! Ezeket minden esetben ajánlatos ellenõriznünk!
- Ez a módszer azonban inkább az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában elterjedt. Nálunk on-line fizetéskor elsõsorban a bankok saját oldalaira átkerülve intézhetjük a fizetést, így a tranzakció lebonyolításának biztonságát a bank garantálja: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy alig valamivel "kockázatosabb" az interneten fizetni, mint egy készpénzautomatából pénzt felvenni.
Elfogadott kártyák
Közkeletû tévhit, hogy csak a dombornyomott kártyák alkalmasak online vásárlásra. Azt, hogy egy adott kártyával lehet-e fizetni az interneten, a kártyakibocsátó bank határozza meg, így ez elvileg független a kártya típusától. Léteznek speciálisan az online vásárlásra használt, virtuális kártyák is. Ezek fizikailag nem létezõ kártyák, amelyekre tulajdonosuk általában ideiglenesen utalja át az egy-egy vásárlás lebonyolításához szükséges összeget. Ez egyrészt lehetõvé teszi az online fizetést akkor is, ha valaki nem rendelkezik megfelelõ bankkártyával, másrészt a fizetés biztonságát is növeli. Hiszen ha a kártya száma illetéketelen kezekbe kerül is, a kártyatolvajok csak a virtuális számlához férhetnek hozzá, a kártya tulajdonosának fõ bankszámlájához nem.
Zárszó
- Komoly növekedésre van kilátás az informatikai vállalkozások szerint. Az elmúlt években évente 60-70 százalékos forgalomnövekedést regisztráltak az on-line boltok, ezért a mai helyzetet a legtöbben a 2000-2001-ben hatalmas fejlõdésnek indult on-line médiapiachoz hasonlítja. A növekedés mozgatói, miként akkor is, az A és B státusú, 14-29 éves korosztály tagjai, akik nem érzik kockázatosnak az internetes vásárlást. Ezekben a felhasználókban van az a hatalmas potenciál, amiért érdemes az on-line vásárlás piacára belépniük a kereskedõknek, a háttérmegoldások -hardver-szoftver - szállítóinak és a pénzintézeteknek.
- Akik ma utazást vagy könyvet árulnak az interneten, és komolyan foglalkoznak vele, azoknak már ma is jól megy - ez jól érzékeltethetõ a piac elsõ számú termékeit eladó oldalak sikereibõl.
- Meglepõ módon nemcsak az internet- és a bankkártya-használattól való idegenkedés hiánya mozgatja a piacot, hanem az olyan eszközök megléte, amelyekre nem is gondolnánk. A vezeték nélküli internet vagy a laptop olyan eszközök, amelyek segítik az e-kereskedelem bõvülését, hiszen az ötletbõl sokkal gyorsabban lehet vásárlás, ha kéznél van a számítógép és az internet, akárhol is vagyunk. Ezért a mai 0,1 százalékos e-kereskedelem aránya a következõ pár évben 10-30 százalékra prognosztizálható éppen a mobil eszközök térnyerésével és a felnövõ, már több pénzzel rendelkezõ internetes korosztály egyre aktívabbá válásával.
Forrás:
