Az ökotérképezés egy egyszerű és gyakorlatias módszer egy üzem, műhely, vagy iroda környezeti felmérésére. Az egyszerűsége miatt rendkívül népszerű módszert Heinz Werner Engel belga ökotanácsadó fejlesztette ki

Az ökotérképezés során a felmért iroda, üzem alaprajzi térképét használva helyszíni bejárás során azonosítjuk a következő tématerületeken tapasztalható problémákat:
Települési elhelyezkedés, zavarások
Az iroda tevékenysége során mennyiben zavarja a szomszédait. Jelenthet zajt, szagokat, túlzott mértékű gépjármű forgalmat is. Nem mindegy, hogy egy iroda ipari övezetben helyezkedik-e el, esetleg lakott területbe ékelődve, netán egy óvoda mellett.
Víz
Az iroda tevékenységétől függően eltérő a vízfelhasználás és a keletkező szennyvíz jellege. Van-e vízpazarlás, kerülhetnek-e veszélyes anyagok a csatornába nehezítve ezzel a szennyvíztisztítást, és veszélyeztetve az élővizeket?
Talaj, tárolás, bútorok
Szennyeződhet-e a talaj és közvetve a talajvíz a tevékenység során? Erre az esetek nagyobb részében a telephely udvarán van esély, ahol a különböző anyagok és hulladékok, köztük a veszélyes anyagok tárolása során tapasztalhatóak problémák. Az irodában az anyagok tárolási körülményeit is érdemes megvizsgálni, különös tekintettel a veszélyes anyagokra, készítményekre és hulladékokra.
Energia
Az energiatermelés, szállítás, és fogyasztás, vizsgálatában választ kaphatunk arra, hogy vajon megfelelő-e a berendezések állapota, méretezése, takarékosan bánunk-e az energiával vagy előfordulnak pazarlások. A legjellemzőbb problémák a világítás és a fűtés területén fordulnak elő.
Levegő, szagok, zaj, por
A tevékenységtől és a használt berendezésektől függően jelentős zajterhelés, kipárolgások, porképződés kísérheti a vizsgált iroda munkáját. Ezek a problémák egyrészt az irodában dolgozók egészségére, másrészt a környezetre is hatnak, az esetek többségében negatívan.
Hulladék
Odafigyelnek-e az irodában a hulladékok megelőzésére, csökkentésére újrafelhasználással, vagy a már keletkezett hulladék megfelelő, lehetőség szerint szelektív gyűjtésére, a hulladékok megfelelő tárolására, szükség szerinti ártalmatlanítására? Ezek a kérdések fokozott figyelmet érdemelnek, amennyiben veszélyes hulladék is keletkezik a tevékenység során. Mivel pedig a kiégett neoncsövek, festéktonerek, szárazelemek és akkumulátorok is veszélyes hulladéknak minősülnek, szinte minden tevékenység érintett.
Kockázatok
A kockázatok kapcsán munkaegészségügyi, egészség- és tűzvédelmi problémákat tárunk fel. Ehhez vizsgálni kell többek között a veszélyre felhívó táblákat, feliratokat, az egyéni védőeszközöket, és azok használatát, a menekülő utakat, és vészhelyzeti tervek meglétét.
Az azonosított problémákat a műhely alaprajzi térképén jelöljük. Fontos, hogy a bejárás során ne kizárólag a problémákat és rossz gyakorlatokat jelöljük be és gyűjtsük össze, hanem a pozitív példákat is.
Motiváló a szervezet számára, ha a javítandó dolgok, eljárások listája mellett visszajelzést kap arról is, amit már jól csinálnak. Ezeket zöld színnel jelöljük a térképeken.
A helyszíni bejárás eredményeképpen egy problémalistát kapunk, amelyhez rögtön a probléma megszüntetését célzó intézkedéseket. A javító intézkedéseket prioritási sorrendbe tesszük, így a könnyebben, egyszerűbben kis beruházással vagy beruházás nélküli intézkedésekkel kezdheti az iroda a környezeti javulást.
A sorrendbe állítás szempontjai a következők:
- Megvalósíthatóság
- Környezeti haszon
- Gazdaságosság