notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

A pánikbetegség tünetei

hirdetes

A pánikbetegség

Bacsó Mária menedzser asszisztens
Facebook logo

KÖVESS MINKET

FACEBOOKON

A pánikbetegség a média jóvoltából korunk egyik metaforájává emelkedett. Szinte mindenkinek van olyan ismerőse vagy rokona, aki ebben szenved. Az írott sajtó, a tévé, a rádió szakemberek seregét szólaltatja meg e témában. Nagy gyógyszergyárak reklámozzák pánikellenes szereiket, s nagy tekintélyű varázslók hirdetik, hogy a gyógyuláshoz vezető út egyedül az ő rendelőjükön keresztül vezet.

A betegség elôfordulása a két nemnél nem azonos, kétszer több a pánikbeteg nô a férfiakhoz viszonyítva. Jellegzetes a betegek koreloszlása is: a betegség általában a 20-as évek elején indul és a betegség a 25-40 év közötti korosztályt érinti. Ismert családi halmozódása is.

A pánikbetegség története

A pánikbetegség története az ötvenes évek végén indult, amikor Donald F. Klein felismerte, hogy az addig semmilyen módon sem kezelhető fulladásos élménnyel és halálfélelemmel járó heves rohamokat hatásosan megszünteti egy akkoriban kipróbálás alatt álló, antidepresszív hatásúnak bizonyuló vegyület, az imipramine.

Klein leírta, hogy a betegek rohamok közötti szorongásai és az újabb rohamoktól való félelmei a gyógyszer hatására nem csökkentek, de maguk a rohamok megszűntek. Ebből az következett, hogy a pánikroham független a szorongástól, bár a szorongás és a halálfélelem lehet a velejárója. E megfigyelés azóta többszörösen igazolódott. Ma már tudjuk, hogy van úgynevezett félelem nélküli pánikroham is, amikor a beteg a pánikrohammal megegyező testi tüneteket él át, de nem érez félelmet vagy szorongást.

hirdetes

Egy másik megfigyelés szerint a pánik nem azonos az intenzív félelmi állapotokkal: akik antidepresszáns kezelésre kigyógyultak a pánikból, azok továbbra is intenzív félelmi állapotot élhetnek át, például balesetek kapcsán. A gyógyszeres kezelés tehát nem a "félelmi rendszert" gátolja, hanem a pánik mechanizmusát.

A pánikbetegség tünetei

A pánikroham hirtelen fellépô igen heves szorongás, mint neve is utal rá "páni" félelem.

  • fulladás vagy légszomj
  • szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság
  • remegés, reszketés
  • izzadás
  • fuldoklás, torokszorulás
  • hányinger, hasi feszülés, fájdalom
  • testi elidegenedés érzése
  • zsibbadás
  • mellkasi fájdalom, nyomás, szorítás
  • halálfélelem
  • megôrüléstôl, önkontroll elvesztésétôl való félelem


A tünetek hirtelen fejlôdnek ki és maximális intenzitásukat 10 perc alatt elérik.

hirdetes
Organikus kiváltó faktor szerepe nem állapítható meg.

A pánikbetegség diagnózisának kimondása

A diagnózis kimondásához egy hónap alatt legalább négy rosszullét elôfordulása szükséges. A pánikrosszullét tehát nem egyenlô a pánikbetegség diagnózisával. A panaszok ritkán merítik ki valamennyi lehetséges tünetet, a roham kimondásához azonban legalább 4 tünet jelenléte szükséges.

Általában ennél jóval többet is találunk. Leggyakoribb a fulladást, heves szívdobogást, mellkasi szorítást, remegést, szédülést, halálfélelmet említô beteg. A tünetek igen gyorsan, kb. 10 perc alatt elérik maximális intenzitásukat és spontán, kb. 20-30 perc alatt lezajlanak. A rosszullét gyakran éjszaka jelentkezik, heves szorongásos tünetekre ébred a beteg. Mivel a rosszullét negyed-fél óra alatt lezajlik, a kiérkezô ügyelet tünetmentes beteget is találhat.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

Azbeszt-gumi tömítőlemez

 Azbeszt-gumi tömítőlemez, tömítőanyag (IT lemez): az IT-lemezeket úgy készítik, hogy... Tovább

képesség

egy szervezetnek , rendszernek , vagy folyamatnak az az adottsága, hogy olyan terméket ... Tovább

Tovább a lexikonra