notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!
Máté Balázs online marketing asztali

A gyümölcslé fogyasztás valóban egészséges?

Tényleg olyan egészséges a gyümölcslé?

SzSz
hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

A frissen facsart gyümölcslé sok egészségtudatos személy hétköznapi étrendjének szerves részét képezi, különösen azoknál, akik jobban szeretik egy könnyedén adagolható és fogyasztható formában bevinni a napi tápanyag-szükségletüket.

A gyümölcsléről úgy tartják, hogy nem csak ezeket a tápanyagokat segít biztosítani a szervezet számára, hanem akár méregteleníteni is képes, és a fogyást is támogatja. Természetesen ezek az állítások mind a gyümölcsléipar malmára hajtják a vizet, de vajon van-e bármilyen valóságalapjuk?
 

Gyümölcslé fogyasztás

Rostos kérdés


Az élelmiszerek többségében fruktóz található, ami a gyümölcsökben (és gyümölcslevekben) természetesen előforduló cukorféle. A fruktózt tartalmazó ételek általában nem károsak, ha nem adnak hozzá a napi bevitt többletkalória mennyiségéhez. Ez annak köszönhető, hogy az egészben fogyasztott gyümölcsökben rostok találhatók, amelyek megtartják a fruktózt.

 

 

Mivel a rostok megemésztéséhez időre van szükség, a bennük található fruktóz lassan, egyenletesen jut be a szervezetbe. De ugyan ez nem mondható el a gyümölcslevekről.

 

 

A gyümölcslevekből ugyanis általában hiányzik a rost, vagy legalább is nem olyan mennyiségben található meg bennük, mint az egész gyümölcsökben. Az így, rostok nélkül bevitt fruktóz „szabad cukornak” számít (akárcsak a méz, és az ételekhez hozzáadott cukor is). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legfeljebb napi 30 g hozzáadott cukrot érdemes bevinni a szervezetbe, ami 150 ml gyümölcslének felel meg.

hirdetes

 

 

Tudjuk tehát, hogy a rostok segítenek lelassítani a cukrok felszívódását a szervezetben, de ha ezek nincsenek jelen (pl. a gyümölcslevekben), akkor a fruktóz sokkal gyorsabban felszívódik. Ez hirtelen kilengéseket eredményez a vércukorszintben, ami arra készteti a hasnyálmirigyet, hogy ezt ellensúlyozva nagy mennyiségű inzulint termeljen. Idővel a hasnyálmirigy „kifáradhat”, és megnövekedhet a 2-es típusú cukorbetegség veszélye.

 

 

hirdetes

A rostok nem csak ezért fontosak – a rostokban gazdag étrendek bizonyítottan képesek csökkenteni a szívkoszorúér-betegségek, a stroke, és a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét is. A felnőttek számára 30g az ajánlott napi bevitel mennyisége.

 

 

2013-ban szakértők 100 ezer fő egészségügyi adatait elemezték (egy 1986-2009 közötti időszakból), és kiderítették, hogy a gyümölcslé-fogyasztás növeli a 2-es típusú cukorbetegség veszélyét. A tudósok arra jutottak, hogy – mivel a folyadékok hamarabb a szervezetbe jutnak a gyomorból, mint a szilárd ételek – még ha tápértékük hasonló is az egész gyümölcsökéhez, a gyümölcslevek gyorsabb és magasabb elváltozásokat okoznak a glükóz- és inzulinszintben.

 

 

Hasonló következtetésre jutottak egy másik kutatás végén is, amelyben több, mint 70 ezer nővér étrendjét és cukorbetegségét követték 18 éven keresztül – valószínűnek tartják, hogy a 2-es típusú cukorbetegség veszélye a rostok és hasonló összetevők hiánya miatt nőtt meg a tesztalanyokban.

 

 

A zöldségeket is tartalmazó levek több tápanyagot és kevesebb cukrot biztosíthatnak, mint azok, amelyek kizárólag csak gyümölcsökből készülnek, de ezekből is ugyan úgy hiányoznak a rostok.
 

 

Forrás: BBC

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 200

Átlagos értékelés: 4.9

Érdekességek Gasztronómia Tudomány

Szótár

szakterületi szakértõ

<audit> személy, aki az auditálandó tárgyra nézve szakismeretét rendelkezésre... Tovább

stratégiai partnerkapcsolat

Olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szóló együttműködés, melynek során... Tovább

Tovább a lexikonra