Ön hogy került erre a honlapra? Keresõbõl? Miért? Mert ez egy keresõmarketing alapú honlap. Keresõoptimalizálás, honlapkészítés online marketing tanácsadó segítségével. Kérje ajánlatunkat itt!
Környezettudatosság és lakossági felelõsségvállalás
A közutakat és közterületeket hivatalosan karbantartó szervezeteken túl a lakosság feladata a saját tulajdonú ingatlanok elõtti közterületek használhatóságának biztosítása a téli csapadék eltakarításával és a csapadékelvezetõ árkok tisztításával. A társadalomnak mindezt megelõzõ szándékkal és a terület használatával arányos módon célszerû végeznie. Másképp fogalmazva a balesetmentes közlekedést biztosítani kell, de a környezetre a lehetõ legkisebb terhelés a megengedett.
Bár a közlekedõk igényei és elvárásai azt követelné, hogy az összes szilárd burkolatú közúton megvalósuljon a tél folyamán a hó eltakarítása és a csúszásmentesítés, ez a környezetvédelmi elvek, a kapacitás hiánya és az úthálózat nagysága következtében nem valósítható meg. Kompromisszumos megoldásként a közútkezelõk az utak jelentõsége szerint szolgáltatási osztályokat határoznak meg. Csúszásmentesítéskor ilyen besorolás alapján döntenek az utak takarításának sorrendjérõl és az alkalmazott anyagokról, eljárásokról.
Jégolvasztó anyagok:
Nátrium-klorid (konyhasó), kálcium-klorid, magnézium-klorid:
A különbözõ sókat szárazon, elõnedvesítve vagy oldat formájában szórják ki. Gyakran elegyítik érdesítõ anyaggal (pl.: homok) a kedvezõbb hatás érdekében. A sózás abban az esetben a leghatékonyabb és legtakarékosabb, ha megelõzõ jelleggel végzik, a hólé vagy a csapadék lefagyása elõtt illetve a már lehullott hó eltakarítását követõen. Az anyagot szigetelt, fedett és száraz helyen kell tárolni.
A sózás környezetre gyakorolt káros hatásai a következõk lehetnek:
- Korrózió
- Növények pusztulása
- Talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozása (ún. „másodlagos szikesedés”), ami a talaj termõképességének csökkenését, illetve a más környezetkárosító hatásokat tompító tulajdonságának korlátozását okozza.
- A vizek – és különösen az ivóvizeket adó felszín alatti vizek – szennyezõdése
Kálium-karbonát:
Homokkal keverve alkalmazták Bécsben. Erõsen lúgos kémhatást eredményez.
Vinasz:
Gyõr belterületén használták ezt a szeszipari mellékterméket. A mezõgazdaságban a tápanyag visszapótlására szolgál. A sóval ellentétben mínusz 8-10 fokon is hatékonyan olvaszt. A nitrogénkedvelõ gyomok burjánzását idézheti elõ. Enyhén bûzös, barna színû anyag, mely a ruhán maradandó foltot hagy.
Transheat:
Magyar fejlesztésû anyag mûtrágya alapú, melyet kísérleti jelleggel alkalmaztak eddig. Ammónium- és nitrát-tartalma jelent kockázatot. A szem kötõhártyáját gyengén irritálhatja.
A felsorolt anyagok mindegyike a levegõbe jutva szem, bõr vagy a légzõrendszer irritációját okozhatják. Ilyen esetekben bõ vízzel kell leöblíteni azokat.
Alternatív megoldások a sózás helyettesítésére
:
A fenti anyagok jó példák arra mit és miért nem szabad alkalmazni a ház környékén. Ezek olyan speciális vegyületek, melyeket speciális szituációban és technológiával és a lehetõ legkisebb mértékben szabad csak felhasználni. A ház körüli síkosságmentesítésre a sózás nem kívánt hatásainak elkerülésére sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítõ anyagok és megoldások. A célnak megfelel a homok, a sóder, a természetesen lebomló faforgács vagy fahamu, a nádfonat és a több nemzeti parkban is sikeresen alkalmazott gránitkõ-zúzalék.
A sózást mindenképpen el kell kerülni érzékeny és védett természeti területeken, értékes vízbázisok környezetében, továbbá minden olyan területen, ahol sózásra érzékeny növényfajok fordulnak elõ. A parkokban és magánkertekben közvetlenül a talaj felszínét ne sózzuk!!! Elsõsorban a lejegesedett közlekedésre használt felületeket kell csúszásmentesíteni, de mindezt csak akkor, ha már ellapátoltuk a havat!!!
Érdesítõ anyagok:
Homok: A homok változó mértékû, de kis koncentrációban tartalmaz nehézfémeket, melyek kockázatos anyagok. Ezen túl jelentõs mennyiségû iszapot az út mentén, mely kiszáradás után a levegõbe kerülve növeli az ülepedõ por koncentrációját és gyorsítja a vízelvezetõ árkok feliszapolódását. Egyúttal a kipufogógázok és egyéb talajra kerülõ szennyezõdések megkötésében is szerepet játszik.
Zúzalék, fûrészpor, forgács: Hatásuk hasonló a homokéhoz.
Salak: Jóval több szennyezõ alkotóelemet tartalmazhat, mint az elõbbiek. Bizonyos típusai kifejezettem károsak lehetnek a vízi ökoszisztémákra nézve. Gyorsan aprózódik. Nagyobb fajlagos felülete következtében egyéb szennyezõ anyagokat is jobban képes megkötni. Esetleges kéntartalma miatt savas kémhatást eredményezhet.
A csúszásmentesítés
A csúszásmentesítés gyakorlata a lakossággal együttmûködve
A csúszásmentesítõ anyagok kijuttatása során a cél a minimálisan szükséges mennyiség meghatározása és annak olyan helyeken történõ
alkalmazása, ahol az leginkább nélkülözhetetlen. A jövõben nõni fog az ún. „fehér utak” mennyisége az országos közúthálózaton, ahol csupán nagyobb mennyiségû csapadék esetén végeznek hóeltakarítást. Ezeken a területeken csak hólánccal lehet közlekedni. Ilyen utakkal találkozhatunk például a Pilisben, Sopron környékén, a Mecsekben vagy épp a Bükkben.
A környezetvédelmi tárca mindezek érdekében a jövõben szigorítani fogja az érzékeny területeken haladó útvonalakra vonatkozó csúszásmentesítési szabályokat, a sózás káros hatásainak minimalizálásáért. Újabb utak nem kerülnek bevonásra a síkosság elleni aktív védekezésbe. A sózás hatásainak nyomon követésére az autópályák mentén monitoring-berendezések állnak rendelkezésre.
Az úthasználóknak ezzel párhuzamosan fel kell készíteniük jármûveiket a téli idõszakra és téli gumit kell alkalmazniuk. A kötelezõ hólánc-használat is gyakoribbá válik. A változó intézkedésekkel járó kellemetlenségek nagyban csökkenthetõk, ha a lakosság együttmûködik a közút kezelõivel, tehát betartja a vonatkozó közlekedési szabályokat és korlátozásokat: figyelembe veszi a csúszásveszélyre figyelmeztetõ táblákat, helyesen választja meg a sebességet és a követési távolságot. Mindezek mellett él a közlekedésbiztonságot szolgáló téli közlekedési kellékekkel (téli gumi, hólánc) és érdeklõdik az útviszonyokról az információs szolgálatoknál.
A ház körüli és a kötelezõ ingatlan elõtti közterületek síkosságmentesítésekor egyaránt a lehetõ legkevesebb anyag kijuttatására kell törekedni. Figyelembe kell venni, hogy a megelõzõ szórás jóval hatékonyabb megoldást jelent. Gyakran a hó letaposását megelõzõ lapátolás vagy seprés is elegendõ. Amennyiben érdesítõ anyagot szórnak ki, figyelmet kell fordítani annak olvadás utáni összetakarítására is.
Forrás:
