notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!
Máté Balázs online marketing asztali

Aránytalan uniós támogatási rendszer a mezõgazdaságban

Aránytalan uniós támogatási rendszer a mezõgazdaságban

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

A szakemberek egy része aránytalannak tartja a mezõgazdasági vállalkozókat segítõ uniós támogatási rendszert.

Az állattenyésztés alultámogatottsága mellett nagy problémának vélik a lassú kifizetést, valamint az áfa-arányosítást. A források elosztásáért részben felelõs AMC cáfolja a kritikákat, de a jövõre nézve nem vállal garanciát a keretek szûkössége miatt.

Ma már az agrárium egyre inkább társadalom- és vidékpolitikai kérdés, mintsem gazdasági tényezõ - vélekedik a legtöbb szakmabéli. Ennek ellenére ténykérdés, hogy a mezõgazdaság nagymértékben járul hozzá a GDP termeléshez, elsõsorban hazánk egyedülálló természeti adottságainak köszönhetõen

Dr. Raskó György agrárközgazdász szerint azonban nincs realitása a legtöbb magyar gazda által áhított jövõképnek: erõs külsõ védelemmel és magas támogatási feltételekkel egyre nagyobb teret nyer hazánk az EU belsõ piacán. A jövõben mind a külsõ védelem, mind a velejáró támogatás csökken, s a szektor hazai szereplõinek a liberalizált és globalizált piac diktálta versenyfeltételek között kell majd helyt állnia. Egyelõre a lehetõség adott, a források lehívhatóak. Az akadályt jelenleg nem is a keret szûkössége, hanem az úgynevezett ágazati diszkrimináció jelenti.

Hiába jogosult ugyanis - a felmérések szerint - a jelenleg mûködõ 766 ezer hazai mezõgazdasági háztartásból 210 ezer uniós agrártámogatásra, ha azt nem egyenlõ mértékben osztják el közöttük.

Gazdálkodási forma                                2003                       2004

Vállalkozás összesen                              40487                     39144

Egyéni vállalkozás                                  27592                     25880

Társas vállalkozás összesen                    12895                     13264

Rt.                                                          318                         321

Kft.                                                        5799                       6163

Bt.                                                         3934                       4008

Szövetkezet                                            1556                       1478

Forrás: Agrárgazdasági Kutatóintézet 2005. július

Az agrárközgazdász szerint az unió igazságtalanul ’agyontámogat’ néhány ágazatot, miközben másoktól még a korábbi forrásokat is megvonja. A csatlakozás igazi nyertesei a szántóföldi növénytermelõk, akik a múlt évben átlagosan 17,4 százalékos árbevétel-arányos nyereséget termeltek.

A tejtermelés és a juhtartás is hasonlóan átlagon felüli jövedelmezõséget biztosít. Jóllehet ezen ágazatoknak komoly részesedése van a GDP termelésben is, a források 90 százalékának lehívása részükrõl azonban így is túlzás.

Zöldségmarketing kellene

Nem ez a helyzet a zöldség-gyümölcs szektorban, ahol a támogatások a minimálisra mérséklõdnek, s folyamatosan élesedik a verseny - mondta Dr. Raskó György. Szerinte itt nemcsak standardizált termelésre, hanem minõség-és eredetvédelemre, s nem utolsósorban magas színvonalú agrármarketingre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdák ne csak meg, hanem jól is éljenek.

Komoly agrárlogisztikai fejlesztéssel, a termelõk szövetkezetbe tömörítésével el lehetne érni, hogy a hazai szektor versenyképessé váljon. Hiába jó minõségû ugyanis a magyar gyümölcs, ha a hazánkba érkezõ importtermékek jóval olcsóbbak. Egyedül egy megfelelõ színvonalú országkampány lenne képes fogyasztókat nyerni magyar termékeknek az uniós piacokon. „Jelentõsen javítana a hazai termelõk helyzetén, ha az FVM Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. bor-, gyümölcsmarketingre, illetve uniós piacok meghódítására fordítaná a jelenleg kiállításokra ’szórt’ milliós nagyságrendû standpénzeket.”

Kovács Barnabás, az AMC ügyvezetõ igazgatója egyértelmûen visszautasítja a fenti kritikát. Mint elmondta a termékcsoportok közül a bort, a hús - és húskészítményeket, a baromfit, valamint a gyümölcs és zöldségféléket kiemelten kezeli a társaság. „Az AMC ugyanis az éves keretprogramot az agrárpiacon érintett társaságok, szakmai szervezetek, termelõk javaslatai, illetve a piaci igények alapján alakította ki" - mondta. 2002-2004-ben az alábbi összegeket fordította a kiemelt ágazatok marketingtámogatására:

hirdetes

Kiemelt termékprogramok(MFt                  2002        2003        2004

Húsmarketing program                                116          283          83

Baromfi termékek marketingprogramja        18            284          40

Zöldség-gyümölcs marketingprogram          199          210          95

Bormarketing program                               297          356          129

Összesen                                                   630          1133        347

Összes program                                        1424        2000        1600

%                                                               44            57            22

Forrás: AMC Kht.

Látható, hogy a kiemelt programok az egész rendelkezésre álló összeg igen jelentõs részét tették ki az elmúlt években, a kiállításokon résztvevõ cégek jelentõs része pedig szintén a kiemelt ágazatok termékeit viszi piacra, tehát nincs értelme ellentétbe állítani a termékprogramokat és a kiállításokat - hangsúlyozta

Sajnálatos módon jövõre – tekintettel a keretek szûkösségére – alapítói döntés alapján termékprogramok nélküli szûkített programot hajt végre a Kht.: „Elõreláthatóan 720 millió forint áll majd rendelkezésünkre a közösségi marketingprogramok megvalósítására.

Ez az összeg szinte csak arra nyújt fedezetet, hogy csak a már elõzetes kötelezettségvállalásokat hajtsuk végre, így egyes területek kiemelt támogatásáról nem beszélhetünk.” Raskó az AMC Kht. érvelése ellenére kevesli a kiemelt programok támogatására eddig fordított pénzt. „Érthetetlen, hogy miközben a piacra jutás elõsegítése jóformán az egyetlen WTO - konform támogatás, amelyre a hazai mezõgazdasági vállalkozóknak égetõ szüksége lenne, mégsem szentelnek elég figyelmet ennek” – hangsúlyozta a szakember.

A rendelkezésre álló nemzeti forrásból Magyarország korlátlan mennyiséget fordíthatott volna agrármarketingre, azonban az értékesítés helyett a termelés ösztönzésére próbált koncentrálni mindenféle burkolt ártámogatással.

Késnek a kifizetések

Jóllehet a közvetlen jövedelem és ártámogatásként, illetve egyéb bujtatott jogcímeken kapott pénzeket az unió fokozatosan szüntette meg az egyenlõ versenyhelyzet miatt. Ezzel is indokolható, hogy a sertés- és a baromfitenyésztõk jelenleg alig részesülnek szektoriális támogatásban, ami a jövedelemhelyzetük abszolút és relatív értelemben történõ romlását eredményezte – mondta Raskó.

Ehhez nagymértékben járultak hozzá a rendkívül szigorú állategészségügyi- és állatjóléti intézkedések, illetve agrárkörnyezet-védelmi elõírások, amelyek kihatottak az állatlétszámok alakulására: szinte alig volt olyan idõszak az utóbbi két évben, amikor a csökkenõ tendencia megtört. Az állomány csökkenése, Raskó szerint tehát azzal is magyarázható, hogy bizonyos hatóságok mereven ragaszkodnak a jogszabályok szó szerinti betartásához.

Egy 320 kocás törzstenyészettel rendelkezõ cég inkább a kevés támogatás lassú kifizetésére panaszkodik. A nevét elhallgatni kívánó tulajdonos szerint nem elég, hogy a hazai támogatás mértéke töredéke a tagországokéhoz képest, még a kifizetések üteme is többszörösen alulmúlja az átlagot. „ A magyar sertéstenyésztõnek azzal az uniós árral kell felvennie a versenyt, amelybe belekalkulálták a hazaihoz képest négyszeres, s ráadásul idõben kifizetett földalapú támogatást.

Az alultámogatottság mellett tehát sokkal súlyosabb versenyhátrányt okoz a magyar mezõgazdaságnak, hogy a támogatások kifizetése idõben sokat csúszik. Már pedig az idõ pénz, akár faktorálással, akár átmeneti finanszírozó hitellel, akár tagi kölcsönnel hidalja át az esedékesség és a tényleges kifizetés közötti idõszakot – hangsúlyozta. „Kétszer ad, aki gyorsan ad - tartja a közmondás. Kétszer vesz el, aki kevesebbet, késve ad, és sajnos a magyar mezõgazdasági támogatások gyakorlatára ez utóbbi az igaz – tájékoztatott.

hirdetes

A kft. a mai napig nem kapta meg a 2004-2005-ös gazdálkodási évre járó agrár-környezetgazdálkodási támogatást, habár a kifizetési határozat már egy hónapja megérkezett. Nem jobb a helyzet az uniós forrásokat illetõen sem: a SAPARD esetében például kilenc hónapot várt a cég az elszámolás benyújtásától a támogatás folyósításáig. A támogatás összegének finanszírozása milliós nagyságrendû kamatterhet jelentett, pedig ez egy egyszerû problémamentes beruházás volt – emlékezett vissza.

Áfaarányosítás és jövõkép

Tovább súlyosbítja a gazdák helyzetét a múlt évben bevezetett áfa-arányosítás, amely még azt a kevés támogatást is csökkenti, amely megilletné a gazdákat. Nemcsak a támogatott beruházások áfáját kell arányosítani, hanem az elõzetesen felszámított áfát teljes árbevételhez viszonyított arányának megfelelõen is. Az áfa-arányosítás közel kétmillió forint többlet költséget jelentett a fent említett mezõgazdasági vállalkozás számára az idei évben. A jelentõsebb földterületen gazdálkodónál ennél kedvezõtlenebbül alakulhat a helyzet, mivel a terület alapú támogatások is arányosítandók.

Tízmillió forint +ÁFA összegû beruházás alakulása áfa arányosítással és anélkül:

                                        Normál esetben      Áfaarányosítással

Elszámolható költség        10 000 000 Ft                         10 989 010 Ft

Támogatás(45%)              4 500 000 Ft                           4 945 054

Beruházás költsége támogatással,       5 500 000 Ft          6 043 956 Ft

ÁFA nélkül

Támogatásból                   3 375 000 Ft                           3 708 790 Ft

EU hányad (75%)                           

Támogatásból hazai           1 125 000 Ft                           1 236 264 Ft

társfinanszírozás (25%)

Vissza nem igényelhetõ ÁFA    0 Ft                                   989 910 Ft

Forrás: AVOP pályázati csomag

Tízmillió forintnál 544 ezer forinttal többe kerül a beruházás a mezõgazdasági vállalkozó számára, s a hazai társfinanszírozás összegének 80 százalékát, a 989 ezer forintot pedig visszaveszi az állam. Egy magyar mezõgazdasági vállalkozónak a fenti beruházás 9, 89 százalékkal többe kerül, mint a szomszédos országokban. Vannak, akik számára azonban némi vigaszt nyújthat, hogy jövõre megszüntetik az amúgy uniós elõírásokat is sértõ áfa arányosítást.

A pénzügyi tárca szerint nem ütközik az EU elõírásaiba a jelenlegi szabályozás, ezért nem is készül arra, hogy az egyébként 2006. január 1-jétõl megszüntetni tervezett áfaarányosítási szabályozókat visszamenõleges hatállyal módosítsa . – értesült lapunk.

Az áfa-arányosítás megszüntetése után marad még jó néhány szükséges intézkedés a szektor helyzetének javítása érdekében. Dr. Raskó György szerint a magyar gazdáknak fel kell vennie a kesztyût a tagországokbéli versenytársaikkal. A jövõben korszerûbb technológiát, profi agrármenedzsereket kell alkalmazniuk, miközben export-orientált piaci termelést folytatnak.

Ezek eredményeképp 5 év múlva várhatóan 30-40 ezer egyéni gazdaság és 8 ezer társas vállalkozás marad életképes, s a mintegy háromszázezer fõnyi õstermelõ nagy hányada pedig kiszorul az árutermelésbõl, ezért a gazdasági társaságok adják majd az agrár GDP kétharmadát.

Raskó komoly növekedési potenciált lát a magyar élelmiszergazdaságban, melynek kivitele évente 10-15 százalékkal emelkedhet, miközben a behozatal növekedési üteme évi 8-10 százalékra csökken. Piac- és versenyorientáltabb közös mezõgazdasági politika következtében 2009-ben pedig várhatóan megjelenik majd az egyedi farmtámogatás (SPS) Magyarországon.

HVG.hu

Forrás:

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
hirdetes

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 158

Átlagos értékelés: 4.8

Szótár

geocentrikus marketingstratégia

A vállalat minden piacon azonos marketingtevékenységet valósít meg. Tovább

eljárás

egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének elõírt módja 1.... Tovább

Tovább a lexikonra