notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Hogyan is épüljön fel egy weboldal színvilága?

hirdetes

Színhasználat

Dányi Renátó designer
Youtube logo

IRATKOZZ FEL

CSATORNÁNKRA

A weboldalak színei nagyban meghatározzák az arra látogatók elképzeléseit az oldal tartalmáról. A szörfözők bizonyos színekhez határozott érzeteket, gondolatokat fűznek. Ezek hamarabb alakulnak ki bennük, mint bármiféle más információn alapuló vélemény, amit a tartalom olvasásával szereznek. Ezért nagyon fontos, hogy egy oldal színvilága hogyan épül fel.

Színhatás

Ma már mindent színesítünk. Legyen az újság, szórólap, lakás vagy akár étel. Azért tesszük ez, hogy nagyobb tetszést váltson ki, mert ami tetszik, azzal jobban érezzük magunkat. Ezért aztán az üzleti életben is nagy szerep jut a színeknek, befolyásoló hatásuk miatt.
Tudósok megállapították, hogy a jobb agyfélteke felelős a színek érzékeléséért, a bal agyfélteke az olvasásért. Azt is megállapították, hogy a világos pasztellszínek inkább nyugtatnak, pihentetnek, a sötét vagy az élénkebb színek, pedig energiával töltenek fel.

Tesztek eredményei bizonyítják, hogy négy fokkal érezhetjük hűvösebbnek környezetünket, ha hideg színek árnyalataira festjük lakásunk bútorait, tárgyait. A piros az egész állatvilágban a figyelmeztetés jele a veszélyre. Szintén felméréssel bizonyították, hogy az emberek szívesebben fizetnek ki egy olyan számlát, ami színesen van nyomtatva, mint egy fekete fehéret.

Honlaptervezés, vagy arculattervezés alkalmával sem szabad megfeledkezni a színek tudatos használatáról. Egy honlapon például a piros cselekvésre buzdító hatását gombok színezésére használva megfelelő irányba terelhetjük látogatóinkat. Erre a színre ugyanis sűrűbben kattintanak a látogatók.

A színek hangulati hatása

Hangulati hatás szerint megkülönböztetünk hideg, meleg és semleges színeket.
A meleg szín kiemel, felhívja magára a figyelmet, fellendíti a hangulatot és a védettség érzését kelti.
Ide tartozik a vörös, ami a legrikítóbb szín, a vér, a láng színe. A sárgával együtt, aminek jellemzője a könnyedség és a jókedv, a legélénkebb színeket adják. Ezek mellett ide sorolható a narancs is.

Ellentétben a meleg színnel, a hideg szín háttérbe tol, eltaszít, vagy elrejt, mindemellett nyugtat, pihentet.
Ide tartoznak a fejlődést, harmóniát, jelentő zöld színek egy része, az eget szimbolizáló kék, valamint a lila.

A semleges szín a meleg és a hideg határán helyezkedik el. Leginkább szürke és árnyalatai, melyek folytonosan a fehértől a feketéig terjednek számtalan sok szürkeárnyalattal. A fehéret, - ami figyelmet, és tisztaságot sugall - a feketét – ami a haláltól az eleganciáig sok mindenre asszociálható - a szürkét és a barnát sorolhatjuk ebbe a csoportba.

hirdetes

A színnév szerepe a kommunikációban

Egy színárnyalat megnevezése nemcsak vizuális megjelenésétől, a színt hordozó tárgytól függ, hanem a beszélő szándékától, szakmájától, műveltségétől és egyéb ismereteitől is. A színnév használat a nemre is jellemző: a nők általában több színnevet használnak, a beszélni tanuló kislányok előbb tudják megkülönböztetni a színeket - ennek genetikai és evolúciós okai vannak.

A színmegnevezés függ a színt hordozó tárgytól: számos színnevet elsősorban vagy kizárólag élőlényekre (emberre, lóra, állatokra) mondunk.

Ugyanarra a színre különböző neveket használhatunk, attól függően, mi a viszonyunk a színt hordozó tárgyhoz. Ha egy tárgy a köznyelvben pl. zöld, kissé választékosabban lehet fűzöld, a festőművész számára króm-oxidzöld, egy drága autón smaragdzöld, és ha becsmérelni akarjuk a tárgyat, libafoszöldet mondunk.

A színszókincs az időben is változik. Régi szövegekben és egyes szaknyelvekben olyan színnevekkel is találkozunk, melyeket a hétköznapi beszédben már nem mondunk, ezek lassan kivesznek a nyelvből.
Ellentétes folyamatként új nevek jelennek meg, az idegen nyelvekből való fordítás, a divat, a külföldi termékek színválasztéka, és a spontán szóalkotás révén.

Egy festőművész, színtervező sokkal több színnevet ismer, mint aki nem foglalkozik színekkel. A színt használó mesterségek (festészet, textil, művészettörténet, kerámia, építészet, nyomdászat, reklám, divat, autóipar, stb.) sokféle színnevet használnak, melyet e tanulmány megkísérel felderíteni és bemutatni, de ezt a célt aligha érheti el.

RGB színhasználat web tervezéskor

A számítógép színmegjelenítése, működéséből adódóan az additív színkeverést alkalmazza. A fényszínek csak átvilágítva (monitor, tv-képernyő), illetve vetítve hozhatók létre. Minden szín leírható a vörös, a zöld és a kék (azaz a RED-GREEN-BLUE) árnyalataival, ezért a gyakorlatban egy adott színt a számítógépen az RGB értékekkel adhatunk meg, az RGB sorrendet alkalmazva.

A három alapszínből mintegy 16,7 millió szín és árnyalat állítható elő a számítógépes képfeldolgozás során, melynek csak egy része látható a számítógép RGB monitorain mivel kisebb kapacitású hardver eszközök kevesebb színérték előállítására képesek. Az emberi szem az előállítható színárnyalatoknak csak töredékét képes megkülönböztetni. Az RGB üzemmódban elméletileg megjeleníthető színek számához képest a képileg előállítható színek száma tovább csökken, ha azok nyomdai sokszorosítással vagy színes tintasugaras

hirdetes
vagy lézeres levilágítóval készülnek.

CMYK színrendszer

Nevét onnan kapta, hogy az egyik színhez kevert másik szín bizonyos fénysugarakat kivon az előbbiből.
Vannak színek, melyek a fehér fény spektrumában önálló hullámhosszal nem szerepelnek, így ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő. Ilyen a hat kibővített alapszínben megtalálható bíbor (Magenta – nemzetközi rövidítése M), mely a folyamatos színképből a zöld (Green – nemzetközi rövidítéseG) fény kivonásával képezhető, azaz állítható elő.

Ugyanígy van olyan szín, ami a három másodlagos, azaz szubtraktív kékeszöld–bíbor–sárga (angol szavainak rövidítéséből CMY) színeknek különböző százalékú keverésével és a fekete (angolul blacK, nemzetközi rövidítése K) százalékos sötétítésével érhető el. A nyomdaiparban a K betűs rövidítést az angol Key (kulcs) szónak tulajdonítják, mert hosszú ideig ezt a színt használták az indító passzer színeként, így ehhez állították a többi színnyomatot.

Ideális esetben minden fényképezőgép, szkenner, monitor és nyomtató a felhasználó számára ugyanúgy jeleníti meg a színeket. A fentiek szerint ebből a szempontból is nagyon távol vagyunk az ideálistól. Minden egyes eszköz esetén más szín tartozik ugyanazokhoz az R, G, B pixelértékekhez. Előfordulhat például, hogy a digitális kamera által rögzített R=0, G=128, B=0 érték a monitoron kékeszöldként jelenik meg, a nyomtatón pedig majdnem feketének látszik. Pedig ennek mindenhol 50%-os tiszta zöldnek kellene lennie. Ilyen körülmények között nem csoda, ha nem azt látjuk a nyomtatóból kijövő képen, mint amit a monitoron, és megint csak más volt a szkennerbe tett negatívon.

(Irodalom: Földvári Melinda - A szintan)

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Szótár

megbízhatóság

gyûjtõfogalom, amelyet a használhatóság és az azt befolyásoló tényezõk, azaz a... Tovább

társadalomközpontú marketing

A szervezetnek az a feladata, hogy meghatározza a célpiacok szükségleteit, igényeit és... Tovább

Tovább a lexikonra